Napjainkban ismét fénykorukat élik a természetes, házi/kézi készítésű szappanok. A 20. század közepétől a vegyipar kiszorította a fahamut, sziksót, zsírszódát, a legtöbb helyen addig használt tisztítószerek helyét a szintetikus termékek vették át, amelyek nehezen bomló vegyületekkel terhelik azóta is a környezetet, az emberi szervezetet sem kímélve. De vajon miért jöttek újra divatba ezek a természetes anyagból készült tisztálkodószerek?

 

Egy kis szappantörténelem

Régen az asszonyoknak illett tisztítószert készíteni az egész családnak. Évente egyszer főztek szappanból akkora mennyiséget, hogy az egy évig elég legyen.

Disznóöléskor minden nem ehető zsiradékot, illetve egész évben a sütés-főzés során megmaradt zsírt, végterméket amelyet nem tudtak főzés során újra hasznosítani, összegyűjtötték egy edényben. Ha nem volt pénz lúgkőre (nátrium-hidroxid vagy más néven marónátron), akkor hamulúggal vagy sziksóval főzték ki a szappant.

 

A főzést egy nagy, csakis szappanfőzésre használatos üstben végezték. A zsírt, a zsíros húst, egyéb zsiradékokat vízzel megfőzték az üstben, majd hozzáadták a marószódát. Az elegyet 4-5 órán át főzték. Általában 4 kg zsíros alapanyaghoz számítottak 1 kg szódát. Az üstben fővő anyagot szinte állandóan kevergetni kellett, hogy ne fusson el a habja. Ha mégis kifutott, hideg vizet öntöttek bele és ezzel hűtötték vissza.
Azt, hogy mikor jó a szappan úgy nézték meg, hogy egy kevés anyagot az ujjaik közt morzsoltak, hogy habzik-e, vagy azt nézték, hogy mikor nem csurog le a massza a keverőfáról. A kiszedett szappant általában fakeretbe öntötték, melyet előtte letakartak egy vizes lepedővel. A lepedőre azért volt szükség, hogy összerántsa a főzetet. Kihűlés, szikkasztás után a lágy szappantáblát dróttal a kívánt méretre feldarabolták, majd hűvös, szellős helyen, padláson, kamrában szárították. (forrás: Dányi Krónika)

Napjainkban egyre nagyobb igény mutatkozik a természetes alapanyagok iránt. Bőrünkre, szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásán túl így a környezetünket sem terheljük szintetikus vegyületekkel.

A tusfürdők helyett érdemes a természetes alapanyagokból kézzel készített szappant előtérbe helyezni, még a legegyszerűbb változatát is: akár tisztálkodásban, akár folttisztításban is hatékonyabb. S épp emiatt a tulajdonsága miatt egészségesebb is: a sokszor savas hatású tusfürdőkkel szemben a szappan tényleg eltávolítja a szennyeződéseket, elhalt hámsejteket. Így a bőr levegőhöz jut, és ha ezután bőrápolószert használunk, (vagy épp a szappan által hordjuk fel bőrünkre az ápoló olajat), a tápanyagoknak esélyük nyílik a felszívódásra.

A következtő alkalommal szeretném nektek bemutatni a Mákvirág Kézműves Szappanműhelyt, ahol a gyógynövényes, kézműves szappanok szívvel-lélekkel készülnek a természet minden kincsét felhasználva.