Ez a nyaklánc nem igazán bonyolult darab, mégsem tudom megunni. Kicsit olyan, mint a jegygyűrűm, szinte mindig rajtam van. De egy másik ok miatt is különleges a számomra, ugyanis ez került a Gyöngyfűzés alapjai című kis könyvecském címlapjára, és viselésekor mindig eszembe jut az a leírhatatlan öröm, amit akkor éreztem, amikor átvehettem a tiszteletpéldányokat. Most megmutatom Nektek, hogyan készült.

A süthető gyurmát én már párszor "leírtam", nekem sosem tetszett igazán. Először az ékszergyurma is hidegen hagyott, gondoltam, attól hogy másképp hívják, még nem fog jobban tetszeni, de tévedtem.

Természetesen gyöngyfűzéses bejegyzéssel indítom az évet, hiszen az év első napjaiban is ez a téma élvez nálam elsőbbséget!