Talán nem vagyok vele egyedül, de így nyár közepén engem is utolért a mozaikozhatnék, sorra keresem itthon a kidekorálható szabad felületeket.
Elsőre itt egy virágmintával ékített, dekoratív üvegtál, amely nem csupán egy kedves lakásdísz, hanem hasznos kis darab egyben.
Anyagok:
1x1 cm-es üvegmozaikok fekete, szürke, rózsaszín és fehér színekben
Háromszögletű vagy más formájú üvegtál
Fuga (a színezéshez akrilfesték)
Mozaiktörő fogó (a kisebb darabok vágásához)
Elsőként fontos zsírtalanítani az üvegtálat, hogy a ragasztó és a fuga egyaránt megfelelően kössön majd meg a felületen. Mivel átlátszó tárgyra készül a díszítés, elegendő a papíron megtervezett mintát egyszerűen aláfektetni (esetleg odaragasztani). Én, ha sík üvegfelületre dolgozom, a megrajzolt (vagy kinyomtatott) mintát duplán készítem el, az egyik ugye megy az üveg alá, a másikon pedig előre kirakom a mintát. Ott még lehet javítani, tologatni a kis darabokat. Ráadásul így sokkal könnyebb haladni, és hibázni sem lehet. A ragasztás a virág középénél kezdődik a fehér színnel, ezeket előtte mozaiktörővel meg kell felezni. Fontos, hogy az éles részeket a vágás mentén még a felragasztás előtt le kell csiszolni, ezzel elkerülhetők a későbbi balesetek.
A mintaívet elegendő a szirmok felragasztásáig követni, onnan már akár improvizálni is lehet a fekete és szürke mozaikok variálásával.
Ezután egy kis szünet következik, meg kell várni a ragasztó száradását. Nekem ez mindig idegtépő, mert ilyenkor az ember már annyira látná a végeredményt...
Ha a fugázóanyag por állagú, akkor azt vízzel be kell keverni. A csomagoláson szereplő arányokat célszerű betartani, a lényeg, hogy az eredmény olyan fogkrém állagú legyen. Én csak fehér fugát használok, azt színezem akrilfestékkel az adott tárgy árnyalataihoz igazítva.
Amikor megszáradt a ragasztó, jöhet végre a fugázás. A masszát az ujjunkkal (gumikesztyű ajánlott!) vagy például spatulával is felvihetjük, kinek hogy sikerül jobban. Alaposan dolgozzuk be a résekbe, mindenhova jusson. Ne féltsük a szépen csillogó mozaikokat sem bemaszatolni, mert a munka végeztével a felesleget letöröljük. A fugázással viszonylag sietni kell, hamar elkezd megkötni. Amikor már mindenhol elegendő mennyiség van, akkor egy nedves ronggyal vagy szivaccsal át kell törölni az egészet. Ez azért is hasznos, mert ahová véletlenül több massza jutott, még így könnyen javítható.
Ezután már csak meg kell várni, amíg teljesen megszárad, és lehet is büszkélkedni vele!
Forrás: Cser Kiadó, Mozaikozás (Fortélyok 78.)
