A gyertyaöntés korántsem olyan bonyolult, mint azt elsőre gondolnánk. A mai bejegyzésben részletesen megismerkedhettek a fortélyokkal, de a kevésbé vállalkozó kedvűek a kész gyertyák díszítését is elsajátíthatják.

 

 Hagyományos öntési technika

–  Öntőforma: számítsuk ki, hogy az adott öntőformához mennyi viaszra lesz szükségünk. Ehhez töltsük meg a formát vízzel, majd öntsük át egy mérőedénybe. 100 mL víz 90 g szilárd viasznak felel meg. Az öntőformát szárítsuk meg. Ha üdítős- vagy tejes (Tetra Pak) dobozt használunk, akkor vágjuk méretre, és az aljába fúrjunk lyukat a kanócnak. A papírmasé dobozoknál hasonlóan járjunk el. A hobbiboltokban kapható hőálló műanyagból készült öntőformákon már eleve van lyuk a kanócnak. A lyukon átfűzzük a kanócot, majd a formába öntjük a viaszt. Szilikonos öntőformánál szintén fúrjunk lyukat a kanócnak, fűzzük át a lyukon, gyurmával, kis olvasztott viasszal tömítsük el a nyílást, majd a tetején öntsük bele az olvadt viaszt.

–  A kanóc rögzítése: a kanóc egyik végére kössünk egy dupla csomót, majd vágjuk a kanócot a kívánt hosszúságúra. Fűzzük át az előre kifúrt lyukon úgy, hogy a csomó tömje el a lyukat. Ha szükséges, egy kis gyurmával vagy olvasztott viasszal tömítsük el a nyílást. Az edény felső szélének magasságában a kanócot kössük egy hurkapálcára, és fektessük az öntőforma szélére úgy, hogy kifeszüljön a kanóc (1. kép).

 

–  A hagyományos öntés: töltsünk meg egy fazekat vízzel, és helyezzük bele a tűzálló – lehetőleg nyeles, csőrös – olvasztóedényt. A viasztömböt vagy a viaszlencsét tegyük az olvasztóedénybe, és lassú tűzön hagyjuk felolvadni. Ha sztearint is szeretnénk a viaszhoz keverni, akkor előbb azt olvasszuk meg (ennek olvadáspontja nagyobb, mint a viaszé). Kb. 10…20 % legyen a sztearin aránya a paraffinhoz képest. Az olvadt viaszhoz egyenletesen keverjük hozzá a színező- és az illatanyagokat. A tűzről levéve kicsit várjunk, amíg lehűl a viasz, majd öntsük a kiválasztott formába úgy, hogy a viasz szintje 1-2 cm-re legyen a forma peremétől. Csökkenthetjük az öntéskor keletkező buborékok számát, ha megütögetjük a forma oldalát, alját. Ahogy a viasz hűl, a közepén mélyedés keletkezik, amelyet töltsünk fel olvadt viasszal. A viasz gyorsabban megszilárdul, ha az öntőformát hideg vízzel teli tálba vagy a hűtőszekrénybe tesszük.

–  A gyertya kivétele a formából: ha a viasz kihűlt, és belül is megszilárdult, szedjük le a forma aljára tapasztott gyurmát, fogjuk meg a hurkapálcát, és óvatosan húzzuk ki a gyertyát az öntőformából (2. kép). Legyünk óvatosak, mert ha a gyertya belseje még nem szilárdult meg teljesen, akkor a kanócot fogjuk kihúzni a gyertyából! Ha a gyertya nem akar elválni az öntőforma falától, akkor merítsük a formát rövid időre forró vízbe. A tetején lévő kanócot vágjuk kellő hosszúságúra, az alján lévő végét rövidre, és kis időre a forró olvasztóedény aljához érintve simítsuk el a gyertya alját. A szilikonos öntőformához nem használtunk hurkapálcikát, a megszilárdult gyertya egyszerűen kibújtatható az öntőformából!

 

 A gyertyák díszítése

 

Tündéres gyertyák

Anyagok:

 

Elkészítés:

A gyertyákat öntsük ki a hagyományos módon, majd díszítsük őket virágtündéres decoupage-papírral és viaszcsíkkal. A kész gyertyákat kenjük be ragasztólakkal, majd a decoupage-papírt simítsuk a felületére. Száradás után kenjük be felülről is a papírt. Végül a papír és a gyertya illeszkedési vonalát takarjuk el viaszcsíkkal. A gyertyákat díszíthetjük zsinórral, szalaggal is.

A virágtündéres szalvéták, decoupage-papírok Cicely Mary Barker (1895–1973) rajzai alapján készültek. Ezek a motívumok nagyon közkedveltek a szalvétatechnikázók körében.

 

Mucha

 motívumokkal díszített gyertyák

Anyagok:

  • Viaszlencse

  • Sztearin 

    (háztartási és vegyiáru boltokból beszerezhető)
  • Pamutkanóc

  • Öntőforma

  • Szalvétaragasztó gyertyához

  • Decoupage-papír

  • Füstfólia

  • Ecset

 

Elkészítés:

A gyertyákat öntsük ki a hagyományos módon, majd díszítsük őket aranyozófóliával és decoupage-papírral. A gyertyákra vigyünk fel ragasztólakkot, majd illesszük rá a decoupage-papírból kivágott motívumot. Száradás után a mintát kenjük át felülről is. A gyertyák széleit kenjük be ragasztólakkal, hagyjuk kissé megszikkadni, majd finom ecsettel vigyünk fel füstfóliadarabkákat. Más esetben a füstfólia alá speciális ragasztó szükséges, de gyertyák díszítésénél megfelelő a ragasztólakk is.

Alfons Mucha (1860–1939), cseh festő, plakátművész, a szecesszió jeles képviselője, akinek munkái közkedveltek a szalvétatechnikázók körében, mert nagyon szépen mutatnak gyertyákon, dobozokon egyaránt.

 

A gyertyák és a szöveg Tóth Hajnalka munkái.

Hajnalka Gyertyaöntés és -díszítés című könyvéből még sok egyéb praktikát is megtudhattok, például hogyan kell sörgyertyát, viaszhabot vagy tökéletesen valósághű sütigyertyákat készíteni.