Rengeteg hálával tartozom Ákosnak, blogom megalkotójának, hogy pont olyan lett (és még olyanabb), amilyet elképzeltünk. Amikor említette, hogy ő tulajdonképpen szereti "az ilyen kézzel készített dolgokat", és hogy nem csinálnék-e neki egy névjegytartót, rögtön agyalni kezdtem...
Mert mondjuk legalább 10 évvel fiatalabb nálam (jaj ne, megnéztem, több mint 10 évvel, úgyhogy inkább le se írom), ráadásul pasi, vajon mi tetszhet neki? Azért azt meg mégse akartam, hogy csak azért fogadja el mosolyogva, amiért én is "örültem" anno a nagyitól kapott rakott szoknyának 15 évesen...
Végül úgy döntöttem, nem kockáztatok, ráfestem a logóját, azzal nem lőhetek nagyon mellé.
Anyagok:
Natúr névjegytartó fából
Akrilfesték
3D-lakk vagy matricafesték
Fényes lakk
A névjegytartó éleit kicsit megcsiszoltam, hogy ne legyen szálkás és egyenetlen. A logót kinyomtattam akkora méretben, hogy jól mutasson a névjegytartó hátulján. Először belülre akartam felfesteni, de rájöttem, hogy akkor takarnák a névjegyek. Aztán a háttérhez vonalzóval segédvonalakat húztam, és felfestettem a csíkokat. Miután megszáradt, pauszpapírral felrajzoltam a feliratot, és azt is felfestettem. Persze csinálhattam volna egy sablont is fóliából, úgy biztos, hogy sokkal szebb lett volna az eredmény, de egyrészt sose volt hozzá türelmem, másrészt a majdnem Kétévésem olyan lelkesen próbált "segíteni" a festésben, hogy sietnem is kellett. Két réteg lakkozás után 3D-lakkal kiemeltem kicsit a feliratot (ez színtelen matricafestékkel is jól működik, de ha vastag a csőre a tubusnak, akkor túl filigrán mintához inkább ne használjuk).
Az asztalomon így mutatna
