A szecessziós (Art Nouveau, Jugendstil) képzőművészetben megjelenő jellegzetes organikus, kígyózó motívumok, lágy, gömbölyded formák mindig is közel álltak a szívemhez. Ezt a faliórát a szecesszió iránti rajongásom jegyében készítettem, s bár eredetileg ajándéknak szántam, azt hiszem, itthon marad velünk, a férjemmel együtt már mindketten marasztaljuk.
Az elkészítés egy örömteli türelemjáték volt, hiszen egyszerű decoupage technikával készült. A türelemjátékos részhez, azaz szalvéta hullámzó, pöttyöző motívumainak kiemeléséhez pedig a Pentart termékeket hívtam segítségül.
Anyagok
- Óralap (én egy régóta itthon porosodó bolhapiacos darabot használtam)
- Szalvéta és decoupage ragasztó
- Gyöngytoll (antikarany és tégla)
- Kontúrozó festék (antikréz)
- Oldószeres lakk
- Viasztpaszta (arany)
.jpg?full=1)
Elkészítés
A szalvétát decoupage technikával felragasztottam a falapra, majd a túllógó részeket egyszerűen levágtam. Hamar, fél óra alatt meg is száradt.
A szalvéta jellegzetes indamintáit és aranyló pöttyeit különböző kontúrfestékekkel emeltem ki. Az óra legnagyobb részére gyöngytollat használtam a fent említett két árnyalatban. A gyöngytoll épp erre való, pöttyözésre, egyes részek kidomborítására.
Ezzel azonban még nem elégedtem meg. A feketébb területekre eső indamintákat egy másik fajta kontúrozóval emeltem ki. Ez egy általános kontúrozó, amely klasszikus árnyalatokban érhető el, és az üvegfestés mellett mindenféle díszítőtechnikához hasznos. Külleme lényegesen fémesebb, mint a gyöngytollé, tehát más hatású lesz a végeredmény, és én most pont ezt szerettem volna. A kontúrminták száradása után az egész felületet oldószeres lakkal kentem át. A fekete részeknél, ahol a fémes hatású kontúrfestéket használtam, a lakkot több rétegben, vastagon kentem fel, így egészen tűzzománcos hatása lett.
Az óra peremét és a mutatókat aranyszínű viaszpasztával simítottam át.
További technikák:
Keresd a Pentart ötleteket a Facebookon is!
